|

Az Országgyűlés pénteken befejezte a kettős állampolgárságról szóló törvényjavaslat általános vitáját, majd belekezdett az állami vezetői mulasztások, illetve az állam nevében elkövetett jogsértések áldozatait megillető kártérítésekről szóló határozati javaslat tárgyalásába.

Jobbik: módosító javaslat a moldvai csángók érdekében

Gaudi-Nagy Tamás azt mondta, módosító javaslatában a csángókra vonatkozó passzust szeretné megváltoztatni. Az eredeti javaslat ugyanis nem fedné le a moldvai csángók teljes körét. Kifejtette: a 300 ezer fős közösségből mintegy 60 ezren beszélik a magyar nyelvet. A magyar nyelv ismeretének feltételül szabásával döntő többségüket kizárnák abból, hogy a magyar állampolgárságot megkaphassák. A jobbikus politikus azt szeretné rögzíteni, hogy esetükben román állampolgárként valószínűsítik a magyar nemzethez tartozást. A dél-erdélyi, bánáti szórványvidéken szintén az jelentett problémát az elmúlt kilencven évben, hogy nem tanulhattak magyarul.
A szintén jobbikos Szávay István a családi nevek, keresztnevek használata kapcsán kiemelte: számos határon túli család - különösen a csángók - olyan családneveket viselnek, amelyek hangzása magyarosan hangzik, de nem biztos, hogy az anyakönyvekben így visszakereshető. Erre kínálnának megoldást, azzal, hogy a nevek magyar megfelelőjének használatára legyen lehetőség.

LMP: hagyják el a törvényből a magyarországi származás valószínűsítésére vonatkozó részt

Mile Lajos arról a passzusról beszélt, ami valószínűsíti a magyarországi származást. Ha valaki tudja igazolni, hogy felmenői magyar állampolgárok voltak, akkor felesleges és zavaró ez a rész, ezért ennek elhagyását javasolják.
Schiffer Andrást némi szomorúsággal tölti el, hogy gépiesen dobja vissza az ellenzéki javaslatokat a kormánypárti többség az alkotmányügyi bizottságban. Kitért arra, hogy a honosítási kérelem megtagadásánál indokolási kötelezettséget és jogorvoslati lehetőséget javasolnak. Egy jogállamban elvárható, hogy az állam adjon számot, a mérlegelési jogkör feltételeit mennyire tartja meg. Ma számtalan esetben megalázó procedúrának vannak kitéve a magyar állampolgárságért folyamodók - hívta fel a figyelmet.

MSZP: magyar igazolvánnyal ne kelljen külön igazolni a magyar nyelvtudást

Szili Katalin elmondta, támogatja a törvényt, javaslataikat jobbító szándékkal nyújtották be. A legszebb az lenne, ha az egy nemzethez tartozásról szólna ez a javaslat - fogalmazott. Bárki, bármit állít, nem tud senki olyan nemzetközi jogszabályt mutatni, amibe ez a törvény ütközne.
A módosító indítvány arra vonatkozik, hogy a magyar igazolvánnyal rendelkezőknek ne kelljen magyar nyelvtudását külön igazolni. A törvénnyel nem érnek végére a munkának, a nyelvi kritériumokra vonatkozó szabályokat is meg kell majd alkotni - jegyezte meg.
A szocialista javaslatról pozitívan nyilatkozott a jobbikos Gaudi-Nagy Tamás is hozzászólásában.
A vitát az elnöklő Lezsák Sándor (Fidesz) lezárta, a módosító indítványokról a Ház következő ülésén dönt.